Egyenes út

Rá kellett jönnöm nem is én irányítom az életem. A Sors már olyan egyértelműen fogja a kezem, hogy ennél átláthatóbb már nem is lehetne. Alapjaiban minden megváltozik körülöttem.
Kezdődött a hétvégi ház gondolatával, amiből pálfordulás útján most leendő otthonunk készülget. Itt volt azonban a munkaügyi helyzetem. 1 évnyi várakozás után kaptam meg kilépő papírjaim, s vártam tovább. A megfelelő hirdetésre, már ha egyáltalán lett volna. Nyári szezon ilyen, sejtettem én. Szeptember közepéig viszont még  időben voltam. Aztán csak megjött a hirdetés, a leendő vidéki otthonunktól 30 km-re kerestek munkatársat. El is küldtem hát az önéletrajzom, s még 2 helyre a kisvárosomban, csak úgy. Ha kellek, van hely úgyis keresnek.
Ahol hirdettek, onnan nem , a csak úgy helyekről viszont kerestek. Ebből az egyik rögtön ki is esett, maradt hát a másik. Ez volt a pénteki nagy állásinterjú. Juhúúú!
Kiderült a próbaidő utolsó napján elment tőlük egy kolléganő, mert talált abban a bizonyos 30 km-re lévő városban munkát, neki helyben, s én jókor küldtem el csak úgy a jelentkezésem. Akkor ezért nem kerestek onnan... Talán mindenki a maga kis városkájában fog dolgozni. J

Nagy vonalakban szimpatikus volt a hely, vidéki viszonylatban korrekt fizetést ajánlottak. Lesz még 3 nap próbanap, és 3 hónap próbaidő. Ha ezen a szűrőn is átjutok, na akkor leszek igazán boldog gyógyszertári szakasszisztens J

via