Erre a napra a száraz gaz összegereblyézését tűztük ki célul. Elképzelésemben nem tűnt akkora melónak, de kiderült milyen nagy is a telek. Megállás nélkül, szinte erőltetett menetben hulla fáradtan, de estére végeztünk. Izomlázunk lett és sajnos leégett a karom.
A nagyját sikerült is elégetnünk. Bármikor is égeted a szemeted a környező szomszédoknak sose fog tetszeni... A szomszéd néni konkrétan azt mondta, hogy szólhattam volna neki, bár szerencsére nem volt nyitva az ablaka. Az ő elképzelése szerint mindenkit körbejárok, hogy mi most tüzelnénk. Ezt azért nem várhatja el tőlünk senki. Aki észleli beviszi a mosott ruháit, becsukja az ablakot...szerintem ez a vidék, ezzel jár. A szombat hajnalban fűrészelő, csiszoló szomszédokkal, ugató kutyákkal.
A gyümölcsfákon kívül van néhány bokor a telken. Elburjánzott vadrózsa, közte szerintem egy hibiszkusz bokor, és egy félig halott selyemakác is van, valamint egy nem tudom milyen szúrós kúszónövény.
Meglátásunk szerint földmunkagépekkel egy alapos telekrendezésre lenne szükség. Itt egy bucka, ott egy gödör. Az útba eső növényektől sajnos meg kell válnunk, illetve a szemetet el kell távolítanunk. Ez pedig úgy tűnik nem is olyan egyszerű, mert a városban jelenleg nem működik egyetlen szeméttelep sem. Volt egy szelektív hulladékudvar, de az is megszűnt.
A telken van egy fúrt kút, egy kölcsön szivattyúval megnéztük használható-e még, hát szerencsére minden rendben vele. Így biztosított volt a tűzgyújtás, valamint a későbbiekben megoldott a locsolás is.
A telekrendezés után kerítést szeretnénk az utcafrontra, mert már csak ott nincs. Jó lenne, ha ősszel már tudnánk ültetni, füvesíteni, így jövőre már lehetne élvezni is a kertet.
Persze most szembesülünk csak vele, hogy sajnos minden egy vagyonba kerül, így valószínűleg évekbe is beletelhet, mire az igényeinknek megfelelő nyaraló, hétvégi házunk is lehet.
Végszóként: Láttunk egy gólyát repülni, a szárnya hegye épphogy súrolta a telek sarkát, szóval kikerült...
